Oly sokféleképpen össze lehet törni egy szívet. A mesék teli vannak szerelemtől összetört szívekkel, pedig igazán csak az töri össze a szívet, ha elvesszük tőle az álmokat - legyenek azok bármilyen álmok.

Álmodozz, mintha örökké élnél; élj, mintha ma meghalnál.

Ne álmodd az életet, inkább éld az álmaid!

Rossz úton jár az, aki álmokból épít várat, s közben elfelejt élni.

Ne vesztegesd idődet arra, aki nem tart téged érdemesnek arra, hogy veled töltse.

Mindig lesznek emberek, akik meg fognak bántani, tehát nem szabad feladnod a hitet. Csak légy óvatos!

Végül is mindegy is, Tudtam, hogy nem is jössz. Este csillag voltál, Nappal meg fecske.

Inkább csalódok, ha kell, naponta százszor is, minthogy állandóan bizalmatlan legyek mindenkivel, és az életet pokolnak tartsam, amelyben szörnyetegek élnek... Szeretek élni! És inkább legyen az életem örömteli, néha csalódással, mint elejétől végig boldogtalan, de csalódások nélkül!

Amikor megcsalják az embert, az váratlan seb. Ha jól fogod ismerni a szívedet, ez sosem fordul elő. Mert ismerni fogod az álmait, vágyait, és tudni fogod, mihez kezdj velük. A szíved elől sosem menekülsz el. Ezért jobb hallgatni rá, hogy sose kapjál váratlan sebeket.

Igazán attól fáj az ütés, kitől simogatást várnál, s nem adhatod vissza, mert rögtön belehalnál.

Mi van akkor, ha soha nem jön el a herceg fehér lovon? Akkor Hófehérke örökké ott fog feküdni az üvegkoporsóban? Vagy végül fölébred, kiköpi az almát, elmegy az orvoshoz, meggyógyíttatja magát, aztán szül egy gyereket a helyi spermabank segítségével? Akaratom ellenére mindig az jut eszembe, hogy minden magabiztos, ambiciózus szingli nő bensőjében egy törékeny, finom hercegnőcske bújik meg, akit meg kell menteni.

Nem tudok mást mondani, csak azt: veled szeretném leélni az életemet! Még ha őrültségnek hangzik is. Azzal is tisztában vagyok, hogy csak most kezdjük megismerni egymást. Elismerem, hogy ez után a kijelentés után joggal gondolhatod, hogy őrült vagyok. De még soha életemben nem voltam semmiben ilyen biztos. De ha esélyt adnál nekem, nekünk, egész hátralévő életemben igyekeznék bebizonyítani, hogy jól döntöttél! Szeretlek, Gabby! És nemcsak azért, amilyen vagy, hanem azért is, amilyennek a közös jövőt látom veled.

Szeretlek azért, ami már most összefűz bennünket, és szeretlek már előre azért, ami eztán következik. Nálad jobb dolog még soha életemben nem történt velem. Már most hiányzol, de a lelkem mélyén tudom, hogy mindig velem leszel. A néhány nap alatt, amit együtt töltöttünk, te lettél az álmom.

Ha alszom, rólad álmodom, ha ébren vagyok, arra vágyom, hogy a karjaimban tarthassalak. A távolság csak megerősített abban, hogy az éjszakáimat melletted, a nappalaimat a szíved-lelked társaként akarom tölteni.

Gyengéden, imádni valóan csókolt meg. Elfelejtkeztem a többiekről, a helyről, az időről, az ésszerűségről... csak azt tudtam, hogy ő szeretett, hogy akart, és én is akartam őt.

De hogy csókoljam meg úgy, hogy ne vegye észre, hogy imádom?

Ez a kisugárzás, ez a mosoly, ez az intelligencia, ez a helyes arc, ezek az ajkak és mindenekelőtt ezek a gyönyörű szemek! De most már elég rólam! Te hogy vagy?

Csak egy mosolygós lány, ennyit látnak belőlem. Csak egy mosolygós lány, aki hisz még a mesékben. A mesék teli vannak vágyakkal, varázslattal és álmokkal. Álmok melyek valóra válnak, ha hiszünk a csodákban.

Jelentkezz a sakkszövetségnél, mert elveszett egy sötét paraszt.

Betörném az orrod, de minek javítsak a kinézeteden?

Sosem hittem volna, hogy egyszer rátalálok arra,akit lelki társamnak nevezhetek. De megtaláltalak. Olyan ez,mint amikor az ember rájön, hogy mégis léteznek csodák,és az álmok mégis valóra válnak.

- Mit akarsz a jövőtől?
- Elfutsz, ha azt mondom téged?
- Utánam futsz, ha azt mondom igen?

Úgy teszek, mintha élnék, pedig csak egy baba vagyok. A polcon ülve, szép ruhában, üres szemmel, merev háttal, érzéktelen mosolygással. A távolba révedve bénultan figyelek, és jöttödre porcelán szivem megremeg!

A csapatmunka lényege: Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer négy ember. Név szerint: Mindenki, Valaki, Senki és Bárki. Egy szép napon szóltak Mindenkinek, hogy akadt egy fontos munka, amit sürgősen meg kell csinálni. Mindenki biztos volt benne, hogy Valaki megcsinálja. Bárki megcsinálhatta volna, viszont Senki nem csinálta meg. Valaki nagyon megdühödött emiatt, mivel ez Mindenki dolga lett volna. Mindenki úgy gondolta, hogy Bárki megcsinálhatná, és Senki nem vette észre, hogy Mindenki kerüli a munkát. Végül Valaki lett az akit Mindenki okolt, mert Senki nem csinálta meg, amit Bárki megtehetett volna.

Nem vagy szerelmes belém, és én sem vagyok az. Köszönöm, hogy leülsz mellém, és hogy meghallgatsz. Köszönöm, hogy beszélsz hozzám, köszönöm a mosolyod. Köszönöm, hogy időt szánsz rám, élvezem a pillanatot. Együtt nem vagyunk magányosak, miden rendben lesz már. Mi leszünk a legboldogabb nem szerelmes pár.

Kicsi maci alszik barlangjában, egyedül fekszik fáradt magányában, jön a maci lány és puszit ad neki, a maci magányát egyből elkergeti...

Nem tudok hegyet építeni, vagy megfogni egy szivárványt. De engedd, hogy az legyek, amit a legjobban tudok: Egy barát, aki mindig itt van!

Ha majd találkozol a boldogsággal, kérd meg, hogy engem is keressen fel,s azt is mond, hogy nélküled ne jöjjön el!

Minden lány egy angyal, minden fiú egy ördög. Mégis arra vár az angyal, hogy elvigye az ördög.

És most menj ki. Vagy csak nézz ki az ablakon. Nézz fel az égre és mosolyogj. Légy vidám. És élvezd az életet, amely megadatott neked. 

Egy fiú és egy lány lehetnek barátok, de megtörténhet, hogy egymásba esnek. Lehet csak egy időre, lehet rossz időpontban, lehet túl későn, de lehet, hogy örökre.

If i could do anything .. it would be to kiss you in the middle of the street .. on the rainest day ..
~ ha csinálhatnék valamit .. megcsókolnálak az utca közepén .. egy esős napon ..

Mondd ki amit érzel, csináld amit szeretsz, tökéletes nem, de igazi még lehetsz.

Két kis érzelmet sok kilométerrel elválasztani egymástól olykor elegendő arra, hogy nagy szerelmet hozzon létre.

egy újabb éjszaka, itt vagyok veled egy újabb érintés, amitől megremegsz...

Lehetsz akármilyen bolond, így fogadlak el, amilyen vagy. Így szeretlek, ahogyan vagy.

Mikor megismertelek, még nemtudtam, nem gondoltam, hogy valaha szeretni foglak. Ma már képtelen vagyok elképzelni, hogy nem szeretlek.

Állandóan veszekedtek. Minden nap sértegették egymást, de a nézeteltéréseik dacára egy valami közös volt bennük: imádták egymást.